Oké, ez egy futóblog. De miért írok a futásról?
Az én fő motivációm a motiváció. Vagyis arra szeretnélek ösztönözni, hogy mozdulj ki a magad kis világából, a tennivalók sokaságából, ha úgy tetszik: a komfortzónádból, és gyere futni. Fizikailag és lelkileg is kikapcsol, feltölt, helyrebillent, ráadásul egészséges, menő, vagány. Sokkal jobb, mint elhízni, ellustulni, bevenni a "férfi száz kiló fölött kezdődik" hülyeséget, elhinni, hogy nincs időd rá, vagy éppen irigykedve/gúnyolódva nézni azokat, akik sportolnak. És sokkal jobb, mint este tizenegykor enni, cigizni, nem aludni, gyógyszert szedni magas vérnyomásra, aztán félidőben értelmetlenül meghalni. Nyilván a futás nem életbiztosítás, bárkivel történhet tragédia, ám annak, aki fut, több esélye van a normális életre.
Persze, nem kell mindenkinek futni. Ha karatézol vagy biciklizel, rendszeresen túrázol, esetleg táncolni jársz - hajrá, csináld. Érezd jól magad tőle, váljék egészségedre, töltsön fel minden alkalommal. Engem a futás ragadott magával.